Oszkár elcsen az asztalról egy gombot, kérdőn ránézek, mire hátradugja a kezét és megszólal:
- Nincs semmi, ami nálam van!
Hanna tanítja indiánszökkenésre:
- De hogyan tudok elszökni indiánul?
„Ezt nem bírom kibírni.”
A szavak elején a „j” betűt rendre „h”-nak ejti, pl:
- Hézuska (Jézuska)
- hég (jég)
„Baba vagyok, örökre!”
Reggel 6.45, ülünk az autóban csendben, Oszkár hosszan kémleli az eget:
- Minket követ a Hold! Azért mert azt hiszi, hogy emberek vagyunk. Felmegyek az égbe és elkapom!
„Korog a szívem.”
Beteg, velem alszik. Mozdulatlanul fekszem, próbálok aludni, de ő csak forgolódik, ficereg fél órája. Rászólok, hogy jó lenne most már elcsendesedni, mert hajnali kettő, mire ő:
- Anya, nem tudok tőled aludni!
„Ez képesztő!” (elképesztő)
Legfontosabb kérdése (főleg ha rosszat csinált): „Barátok vagyunk?”
„Te vagy az életem!”
- Tudod miért kell dolgoznia anyának? – kérdezem mikor nem hagy a laptopnál.
- Tudom. Mert éhes vagyok.
Odabújik, kezébe veszi az arcom, belenéz komolyan a szemembe és megszólal:
- Anya, én téged soha nem felejtelek el!
„Anya, nem tudok aludni, mert fáj a zoknim.”
Oszkár hadilábon áll a színekkel és ahányszor felhozzuk a témát, észrevétlenül kikerüli:
- Most ne beszélgessünk a színekről!
„Bárcsak… bárcsak… bárcsak Anya lennék!”
- Oszkár, ez milyen színű? - kérdezi Hanna, mikor együtt lapozgatnak egy könyvet. Mire Oszkár:
- Most nem érek rá.
Este úton hazafelé Oszkár elmesélt egy igaz történetet, amit rögtön lejegyeztem, miközben dőltünk a nevetéstől:
„Én már egyszer voltam sivatagban. A meleg sivatagban. A sivatagnővel. Koszos volt. A sivatagban lakott egy házban. A háza sivatagból volt. A színe olyan volt, mint a felhő. De most ne beszélgessünk a színekről. Tevén mentünk a sivatagban, csupaszon. A teve olyan színű volt, mint a kapcsoló, tudod. Fagyit ettünk, epreset, túróst. Volt ennivalója is: csoki. Hóembert dobáltunk és játszottunk. A sivatagnőnek a haja olyan volt, mint a fű. Láttunk még egy sivatagnőt, aki jött még velünk. És ennyi. Fuss el véle, amíg meghalnak a mesék.”
* Az itt látható kép és szöveg a szerző tulajdona (a szerk.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése